Lazac roston, kukoricás rízzsel

A világ egyik legfinomabb étele!

Hozzávalók:

-lazac

-rízs

-kukorca(én konzervet használok mindig),

-vaj,

-só, bors

Elkészítés:

Én a boltban megkérem az eladót, hogy rántsa ki a bőréből a lazacot. Ha ezt nem tennék meg, akkor járjunk el a következőképpen:

Lefektetjük a halat a bőrével lefelé( én mindig a kiterített csomagolópapíron csinálom, és akkor nem lesz az egész konyha halszagú). Egyik sarkánál a késsel óatosan bevágunk a bőre és a húsa közé. A kis bőrdarabót jó erősen megszúrjuk vagy egy villával, vagy egy kés hegyével, és így odaszögezzük a munkalaphoz (persze a papír alatt legyen vágódeszka:)). Ha ezzel kész vagyunk, akkor óvatosan haladhatunk tovább, közben a bőrt mindig más-más helyen fogjuk meg a villával, és ha elég éles a késünk, akkor magától fog a bőr és a hús között haladni.

Utána érdemes átnézni szálka-ügyben. Szerencsére a lazacnak óriási szálkái vannak könnyű észrevenni. Én végig szoktam simítani jó erősen, és ha van benne szálka, akkor azt rögtön észreveszem, és kihúzom egy szemöldökcsipesszel. Tudom, eddig bonyolult leírva, élőben nem tart az egész öt percig se!

Szóval, a hal előkészítve, fűszerezzük minden oldalát sóval és frissen őrölt borssal. Érdemes bőkezűen bánni a fűszerekkel. Teflonserpenyőt hevítek, (nekem 9 fokozatú a tűzhelyen, és a 6-os, 7-es fokozatot használom), ha felhevült, akkor vajat olvasztok benne. Vajjal a legfinomabb. A halszeleteket a "bőrös" felükkel kell elkezdeni sütni, mert így rögtön kisül a zsírja, és ropogór pirosra kell sütni. Nem érdemes magas lángon sütni, mert akkor túl nyers marad a közepe, de párolni sem szabad, mert akkor párolt hal lenne, és nem sült. Én minden oldalukat meg szoktam sütni, egész addig, míg a legvastagabb részénél is látom oldalt, hogy kifehéredett. Nem szabad túlsütni, az a hal halála. Ez fontos!! Kiszárad, és élvezhetetlen. Pont olyannak kell lennie, ha az ember ráejti a kést, akkor essen rétegeire a hal, és legyen belül szép rózsaszín és szaftos.

A köret párolt rízs volt(külön post-ot igényel), amibe belekevertem egy kukorica konzervet. Bevallom őszintén, a fehérbor-mártás porból volt, de keríteni fogok igazi receptet is.

Ajánlom mindenkinek, akár hétköznapra, akár az ünnepi asztalra!